Álláskeresés télen: veszett ügy vagy lehetőség?

A karácsony már elmúlt ugyan, a tél azonban még keményen szorít: az év elején rengetegen kezdenek újult lendülettel álláskeresésbe, sokan mégis csalódni kénytelenek. De akik éppen ilyenkor adják fel, éppen nem azok lesznek, akik 2019 elején új munkahelynek örülhetnek

83 000-nyi indokom van, hogy meggyőzzelek

2017-es évhez képest ugyanis ekkorára duzzadt a betöltetlen állások száma Magyarországon a KSH legfrissebb felmérése szerint. Ez az adat a munkaadók számára rémálom, munkakeresőknek pedig végtelen lehetőség. Építőipar, vendéglátás, kereskedelem, feldolgozóipar- csak 4 szegmens a sok közül, ahol a munkaadók tárt karokkal fogadnák a képzett és főleg elkötelezett potenciális munkakeresőket.

Tárt karokkal fogadnák, amennyiben azok decemberben is ugyanakkora lelkesedéssel küldözgetnék az önéletrajzokat, elszántan és eltökélten próbálnának bejutni a nekik szimpatikus cégekhez.

Ne álljunk le, kovácsoljunk előnyt mások lustaságából, előzzük meg a konkurenciát, legyünk felkészültebbek, tudatosabbak náluk, és a siker nem marad majd el.

Téli toborzások – tény, nem hiedelem

Nagy tévedés, ha úgy gondoljuk a HR-esek is csak a lábukat lógatják már a téli hónapokban. Egy néhány éve készült statisztika bemutatta, hogy az Egyesült Királyságban október és decemberi időszakban például 700 000 darab álláshirdetést adtak fel a munkaadók, valamint különböző munkaerő közvetítő cégek, míg júliustól szeptemberig 681 000 darabot, tehát pontosan 2,8%-kal kevesebbet.

Hazánkban nincs ekkora szakadék a nyári és téli hónapok között szabad munkahelyek számát tekintve, mégis elgondolkodtató a felmérés.

Ennek az oka, többek között, hogy a humánerőforrás területen munkálkodó alkalmazottak gőzerővel igyekeznek elérni az éves kvótát, így a hirdetésekre szánt költségkerettel is nagyvonalúbban bánnak.

Nem mellékesen a stratégiailag fontos pozíciókra, vezetői szerepekre általában ősszel és télen toboroz a legtöbb cég.

Ezen meghirdetett állások nagy részét pedig, mivel az év végé a kiválasztási folyamatok kétségkívül lassabban zajlanak, az év első hónapjaiban töltik be.

Kiskarácsony, nagy változás

Ugye mindannyian ismerjük a késztetést, amely főleg év vége felé hatalmasodik el rajtunk, hogy világmegváltó fogadalmakba bocsátkozzunk és szentül hisszük, hogy ezeket az ígéreteket meg is fogjuk tartani.

Sok esetben  nem csupán arra korlátozódnak, hogy leszámoljunk káros szenvedélyeinkkel vagy ne csak egyszer hívjuk fel a nagymamánkat havonta, hanem akár egy komoly karrierváltás gondolata is megfogalmazódhat.

Sokan várják meg 2018 végét, hogy ne essenek el az idei prémiumtól, de utána új munkahely után néznek.

Más cégeknél- sajnos- leépítésekre is sor kerül decemberben. Vannak vállalatok, ahol a következő évi stratégia kialakítása során döbbennek rá, hogy új pozíciókat is létre kell hozni.

Egyszóval, a december-február időszak megannyi változással járhat a munkaadók szemszögéből is, egy ravasz munkakereső pedig ezt felismeri és nem fél kihasználni.

Lehetőség van, ha tudod, mit keresel

A tudatos döntések meghozatalának fontosságát felesleges külön hangsúlyoznunk. Fontos, hogy tudjuk, mire számíthatunk állásajánlatok terén, valamint, hogy a mi képességeinkhez mi passzol leginkább.

A fent már említett vezetői pozíciókon kívül, természetesen, nagy számban találunk más, kevésbé speciális munkákat is.

Ausztria régóta a magyar munkavállalók egyik gyűjtőhelye, rengeteg magyar dolgozik kint főleg építőiparban, vendéglátói szférában. Télen a síparadicsomokban óriási a hajtás, a szálláshelyekre is rekordgyorsasággal özönlenek a foglalások, így gyakran előfordul, hogy akár az utolsó pillanatokban is új munkaerőfelvételre van szükség.

Ha rendelkezünk német nyelvtudással- valamint vendéglátós múlttal-, a választható állások skálája szélesebb, számtalan hirdetésre bukkanhatunk, ahol pincért, főpincért, mixert, pultost, bárfőnököt, esetleg sommelier-t keresnek.

Régiótól függ a bérezések aránya, épp úgy, ahogyan az sem elhanyagolható, hogy egy öt csillagos luxus szállodában kívánunk elhelyezkedni, vagy egy kisebb, családiasabb panzió kínálta pozícióra jelentkezünk.

Nagyságrendileg a fizetések a felsorolt állásoknál havi nettó 1300-1500 euróig terjednek, természetesen erre még nem számoltuk rá az egyéb juttatásokat, mint szállás, személyzeti ellátás, túlóradíj, síparadicsomok esetében pedig nem ritka, hogy síbérlet is társul a cafetériához.

Ez mind szép és jó, de mi van akkor, ha nem, vagy alig beszélünk idegen nyelveket?

Ebben az esetben sem kell megijedni, konyhai kisegítő pozíciókra, például mosogatás, takarítás, vagy szobalánynak már szinte zéró nyelvtudással lehet jelentkezni.

Ezeknél az állásoknál kb. 700-1100 eurós nettó havi kerettel lehet számolni.

Ha nem csörög a telefon és üres az inbox

Több tucat helyre elküldtük az önéletrajzunkat, szép számmal kaptuk is a jelentkezést visszaigazoló e-maileket, sőt, van, ahol esetleg még külön tesztet, feladatlapot is ki kellett töltenünk, hogy megmérettessük magunkat.

És azóta „… tél van és csend és hó és halál.”, ahogy Vörösmarty is feljegyezte.

Nos, ő valószínűleg nem az álláskeresés kálváriáját akarta szemléltetni, mégis érezhető a hasonlóság a drámai sor, valamint az elkeseredett munkakereső lelkiállapota között.

Mint említettük korábban a HR-esek dolgoznak, azonban ez nem azt jelenti, hogy az ünnepi időszakban és szabadságolások alatt fognak interjúra hívni minket, az év eleji hajtásban pedig szintén könnyen tarthat egy-egy kiválasztási folyamat hetekig vagy akár hónapokig.

Előszűrnek, megnézik a jelentkezőket, ellenőrzik a teszteket, amiket visszaküldtünk, összehasonlítják a többi delikvensével, osztanak, szoroznak, belevesznek.

Majd miután ezen túl vannak szépen beidőzítik az interjúkat, megtartják a releváns önéletrajzokat- amik között remélhetőleg a miénk is ott díszeleg- és január-februárban elkezdik felhívni a kiválasztottakat.

Tehát, nem kell csüggedni, ha nem szenteste csörrent meg a fránya telefont és nem is szilveszterkor éjfélkor két jókívánság között jelentkezik e-mail-ben az áhított cég képviselője, hogy csak minket akar és senki mást.

Ne hagyd magad átverni: a munkaerő piac medvecsapdái

Nem új keletű a szituáció, amikor egy kellemes, jól sikerült állásinterjú vége felé elérkezünk a kényes pontra, ahol felmerül a kérdés, mégis mennyi az annyi, hogy alakul a bejelentés, pontosan milyen beosztásban kell dolgozni, mi a helyzet a szabadsággal, hogy az egyéb béren kívüli juttatásokról ne is beszéljünk.

Aktív munkakeresőként mi vagyunk azok, akik visszafojtott lélegzettel várják a választ, kissé remegő kézzel. Ez a feszültség ráadásul egyenes arányosságban növekszik a közelmúltban munkanélküliként eltöltött idő hosszával.

Akárhogy is nézzük, akármennyire is szüksége van a munkaadónak a jelentkezőre, minden esetben az álláskereső számára jelent nagyobb rizikót egy ilyen szituáció, ő van kiszolgáltatottabb helyzetben.

A Pénzügyminisztérium legfrissebb felmérése szerint 41 000 ellenőrzött munkavállalóból 25 010-nél találtak munkaügyi szabálytalanságot. A kihágásokat, természetesen, borsosan meg is fizettették, 1500 vállalkozásra megközelítőleg 215 millió forintnyi munkaügyi bírságot határoztak meg.

Bár a 2017-es első félévhez képest arányaiban javult a helyzet a feketén foglalkoztatott dolgozók számát tekintve, sajnos, ha 2011-től nézzük a statisztikát az idei első féléves adatok pontosan a második helyen szerepelnek a tavalyi, legrosszabb félévhez képest.

A munkaügyi hivatal mezőgazdasági, vendéglátóipari, kereskedelmi, vagyonvédelmi, feldolgozóipari és építőipari szférában végrehajtott ellenőrzései kimutatják, hogy a vendéglátói szegmensen kívül mindenhol csökkent a feketén foglalkoztatottak aránya.

Országos szinten az építőipar azonban továbbra is a legveszélyeztetettebb területnek mondható, ott ugyanis a feketefoglalkoztatás aránya kizárólag az iparági ellenőrzések tekintetében javult, a bejelentés nélkül foglalkoztatott dolgozók száma 32%-ról 35%-ra nőtt.

Ugyanez a szám összehasonlításképp a vagyonvédelem területén 14%, vendéglátóiparban 13%, a kereskedelmi szférában pedig 10%-ot mutat.

Szomorú számok ezek, melyeknek a tudatában még élesebben látszik mennyire fontos, hogy az ember tájékozott és rettentő elővigyázatos legyen.

A feketén foglalkoztatott egyének semmilyen szinten nincsenek biztosítva, sem akkor, ha esetleges egészségügyi ellátásra szorulnának, sem akkor, ha a túlóradíj kifizetéséről van szó.

Könnyen hozzá lehet jutni ugyan feketemunkákhoz, bejelentés nélküli pozíciókhoz, de sokkal többet kockáztathatunk, veszíthetünk, ha bármilyen váratlan helyzet előáll.

Munkavállalói kvalitások generációs sajátosságok tükrében

A mai munkaerőpiac aktív táborának nagy részét az X generációsok alkotják.

Mielőtt azonban rátérnénk a korcsoport előnyeire, sajátosságaira, kezdjünk egy leheletnyi áttekintéssel.

A „baby boomerek”, ha az amerikai szakirodalomtól átvett definíciót használjuk az 1940-1960-as évek szülöttei. Ők azok, akiknek bár aktív munkaviszonyban eltöltött éveik már elmúltak, még így is visszatérhetnek és a kimutatások szerint egyre inkább vissza is térnek a munkaerőpiacra.

Magyarul általában „Ratkó-gyerekekként” emlegetjük ezt a korcsoportot a történelmi vonatkozás miatt. A technikai újítások nem ismeretlenek számukra ugyanis gyerekeiktől, unokáiktól megtanulták az alapokat, természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy webfejlesztői pozícióban ki tudnának teljesedni.

Globális, komplexebb helyzetek átlátása, megoldása nem feltétlenül az erősségük, de kisebb részfeladatok megoldása, főleg, amikben korábbi szakmai tapasztalataikat (több évtizedes szakértelemről beszélünk) tudják kamatoztatni.

A legaktívabb „banda”

Ahogy korábban is írtuk a mai munkaerőpiacon nagyrészt az X generációs nemzedék tagjait találjuk, az 1960 és 1985 között születetteket.

Digitális bevándorlókként is emlegetik őket, mivel születésük időpontjánál fogva éppen belecsöppentek a technikai újításokba és készségszinten el is sajátították őket, mégsem jellemző, hogy a felhasználói ismereteken túl mélyebb tudással rendelkeznének.

Az X-esek erőssége a hihetetlen lojalitás és munkafegyelem. Amennyiben egy munkahely bevált számukra és komfortosan, megbecsülve érzik ott magukat nincs igényük a változtatásra. Lényegesen több türelemmel rendelkezik ez a korosztály, mint a többi generáció és rendkívül jól tudnak koncentrálni, összpontosítani a számukra kiosztott feladatra.

A cégen belüli hierarchia, főnök-beosztott viszony számukra nem zavaró, nem jelent problémát, ha ellenőrizgetik a munkájukat.

Fontos számukra az anyagi biztonság, ám a munkahelyükhöz való hosszú éves elköteleződés miatt előfordulhat, hogy lemaradnak magasabb bérezésű pozíciókról. Általában berögzült szokások, munkafolyamatok alapján végzik a dolgukat, kisebb az igényük a lehetséges továbbképzésekre, speciális tudás megszerzésére.

Amiben az X generációnak fejlődnie kell, ha a versenyszférában akar maradni, az az idegen nyelvek ismerete, ugyanis oktatásukban jellemzően egy nyelvet tanítottak nekik, általában az oroszt. A mai munkaerőpiacon azonban az angol már a legtöbb helyen alapkövetelménynek számít.

„Azok a mai fiatalok…”

Ők az Y generáció, azaz az 1985 és 1999 közötti születésűek. (ennek így nincs értelme, mi?:D) Az Y generáció már beleszületett a digitalizációba, nem olyan erősen, mint a Z-k (2000 utániak), de nekik is vérükben van a technikai kütyük használata, nem ijednek meg az újdonságoktól.

Ha már újdonságnál tartunk, az Y-osok igenis szomjazzák a fejlődést, fontos számukra, hogy egy adott munkahelyen milyen belső képzéseket tartanak, hogyan lehet lépkedni a karrier-ranglétrán.

Az X-esekkel szemben azonban nyughatatlanok, és sokkal kevésbé lojálisak, ha nem köti le őket az adott feladat, vagy nem tudna azonosulni a cég szemléletével, odébb állnak.

Sokkal tudatosabban keresnek állást, számukra nem az anyagi juttatások döntenek egy-egy vállalkozás mellett, sokkal inkább a fentebb említett filozófia, amit a cég képvisel.

Könnyebben elvállalnak egy alacsonyabb bérezésű pozíciót, ha látják benne a potenciált és a fejlődési lehetőséget. Szintén ellentét az X-esek viszonylatában, hogy az Y generáció nem szereti a cégen belüli „kasztrendszert”. Nem főnököt akar magának, inkább mentort, valakit, aki egyengeti az útját, felügyeli a feladatokat, amiket elvégez, de nem bírál, hanem segítséget nyújt.

Így keres télen az X és így az Y generáció

Összefoglalva a fent leírtakat megállapíthatjuk, hogy az X-ek általában kevésbé néznek körül a munkaerőpiacon, hajlamosabbak az első lehetőségre rábólintani, ha az megfelelő anyagi feltételeket kínál, így meg van a veszélye annak, hogy elszalasztanak egy jó álláslehetőséget.

Az Y-osok bár rettentő körültekintően pályáznak, ha nem találnak ebben az időszakban olyan meghirdetett állást, munkahelyet, amivel azonosulni tudnának inkább nem jelentkeznek sehova, így viszont sajnos elképzelhető, hogy tovább maradnak a munkanélküliség állapotában.

Mindkét generációnak van mit tanulnia, ellesnie a másiktól.

Tehát, a lényeg…

Ne adjuk fel a munkakeresést, ne szüneteltessük a téli időszakban sem. A több, mint 83 000-nyi szabad állás közül tudatosan, okosan döntve szinte kizárt, hogy ne találjuk meg a számunkra megfelelőt.

Figyeljük nyugodtan a téli szezonális munkákat is, külföldi viszonylatban, valamint itthon. Vendéglátóiparban ilyenkor is dömpingszerűen keresik a megfelelő munkavállalókat, aktív nyelvtudással, pedig akár a szomszédos Ausztriában is megtalálhatjuk a számításainkat.

Akár X, akár Y generációs vagy, fontos, hogy ismerd a saját igényeid, erősségeid.

Tudd mindezt egy rendezett, dekoratív önéletrajzba csomagolni. Természetesen fontos a „tálalás”, emeljük ki kompetenciáinkat, de ne lódítsunk. Szépen mutat ugyan, hogy C-típusú, komplex nyelvvizsgánk van kínaiból, de viszonylag hamar kiderül az interjún a füllentés.

Ha pedig később, már az aktív munkavégzés közben, az még kellemetlenebb.

Célzottan küldjünk önéletrajzot, valamint motivációs levelet is, szűrjük meg a hirdetéseket és csak a számunkra valóban releváns helyre jelentkezzünk.

Iratkozzunk fel munkaerő közvetítő cégek hírleveleire, legyünk naprakészek, előzzük meg konkurenseinket. Ezzel magunknak is időt spórolunk, hiszen nem kell folyamatosan az új hirdetések között keresgélnünk, a rendszer kiválasztja a számunkra érdekeseket és személyre szabottan listázza, küldi az értesítéseket róluk.

A közösségi média ugyanúgy segítségünkre lehet, rengeteg hirdetésbe botlunk ezeken a felületeken is, legyünk szemfülesek. Manapság rengeteg munkakeresős applikáció is létezik, az okostelefon úgyis mindig a kezünk ügyében van, az ilyen alkalmazásokkal is azonnal értesülhetünk az újdonságokról.

Emlékezzünk arra, hogy a munkaerő közvetítő cégek, HR-esek lehet, hogy az ünnepi zsongások miatt nem válaszolnak egyből, nem reagálnak, de az még nem azt jelenti, hogy a megpályázott állást elfelejthetjük csak nagy valószínűséggel januárban kapunk visszajelzést, mikor mindenki visszatér a régi kerékvágásba.

Az állásinterjún magabiztosan, határozott fellépéssel jelenjünk meg. Ne legyünk harsányak, hivalkodóak, ez mind viselkedésre, mind öltözetre is értendő.

Ne vállaljunk be kedvezőtlen, sőt, törvénybeütköző feltételekkel munkákat, kizárólag az anyagi juttatások miatt. Az idei évben is komoly munkaügyi ellenőrzések folytak, jövőre még szigorúbban lesznek, ne tartozzunk annak az 1500 cégnek a munkavállalói közé, akiket súlyos milliókra büntettek a feketefoglalkoztatás miatt.

Különösen az építőiparban, valamint a vendéglátás területén legyünk óvatosak!

  • Share this post